(Folytatása az új civil törvény tervezet szövegének.)

VI. rész

Civil szervezetek közhasznú jogállása

20.A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

57. (1) A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

(2) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett az a civil szervezet (ide nem értve a civil társulást), amelynek esetében megfelelő erőforrások és támogatottság mutathatók ki céljai megvalósítása érdekében.

(3) Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, amennyiben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) az összesített adózás utáni eredménye nem negatív.

(4) Megfelelő támogatottság mutatható ki a civil szervezetnél, amennyiben az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában az alábbi feltételek közül kettő érvényesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott része adózó rendelkezése szerint felajánlott összeg, továbbá a magánszemélytől, jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kapott támogatás, adomány együttes összege eléri azösszes bevétel egytizedét,

b) a személyi jellegű kiadásai - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét,

c) a 82. szerinti összegek nélkül számított, központi költségvetési forrásból származó bevétele nem éri el az összes bevétel felét.

(5) A bíróságnál letétbe helyezett közhasznúsági jelentés és számviteli beszámoló adatai között minden letétbe helyezés alkalmával az adóhatósáh megvizsgálja a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a civil szervezet közhasznú jogállását az adóhatóság jelzése alapján a bíróság - a civil szervezet jogorvoslati lehetőségét biztosító értesítése mellett - a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követően hivatalból azonnali hatállyal megszünteti.

58. (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a) milyen közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, jelöltet nem támogat helyi önkormányzati, országgyűlési, európai parlamenti választáson.

(2) A közhasznú jogállás megszerzéséhez két teljes lezárt üzleti évről szóló, e törvény rendelkezései szerint letétbe helyezett számviteli beszámoló megléte szükséges a 57. (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálata érdekében.

(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie.

59. Közszolgáltatási szerződést kizárólag közhasznú jogállású szervezettel lehet kötni.

6O. (1) A közhasznú megjelölést kizárólag az e törvényben szabályozott tevékenység folyamatos végzésére alkalmasnak minősített, a bíróság által a nyilvántartásba ilyen minősítéssel jogerősen bejegyzett szervezet használhatja. A tevékenység folyamatos végzésére való alkalmasság a 57. szerinti feltételek mellett meghatározott, a feltételek fennállására vonatkozó minimális időtartam teljesítésével igazolható.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben megállapított közhasznú jogállással rendelkező szervezetek esetében is.

21.A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények

61. (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, a személyi jövedelemadóról szóló, az illetékekről szóló, a helyi adókról szóló, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvények, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint

a) a közhasznú szervezetet a minden civil szervezetet megillető társasági adómentesség, illeték- és vámkedvezmény, valamint helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény mellett gépjármű- és cégautóadó alóli, valamint ajándékozási illetékmentesség, továbbá egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,

b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,

c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezetnek - létesítő okiratban rögzített közhasznú céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,

d) tartós adományozás esetén a b) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

(2) Azt a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

22.A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

62. (1) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv

a) ülésezésének gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, hatá rozatképességére és a határozathozatal módjá ra,

b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

63. (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -‚ illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

64. (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

65. (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

66. (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak

összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan

sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől

számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket

nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

23.A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

67.5 (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

(2) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélku igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével

- cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

68.5 (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

69.5 (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(2) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

70.A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el és - ha ilyet választottak - a felügyelő szerv hagy jóvá.

71.5 (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználásának bemutatását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a

települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót a célcsoport, az erőforrások és a

támogatottság bemutatásával.

(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját

költségére másolatot készíthet.

(5) A közhasznú szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a számviteli beszámolóval azonos módon letétbe helyezni és ezzel a bíróságon keresztül a Nyilvántartáshoz kapcsolatan a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

(6) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés a számviteli beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

24.A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás

72.A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

73. (1) A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.

(2) A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül az e törvényben megállapított feltételek vizsgálata alapján határoz.

(3) A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a működése e törvény 57.-58. -ában foglalt feltételeknek nem felel meg.

74. (1) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.

(2) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség kezdeményezésére a bíróság megszünteti amennyiben a szervezet nem teljesíti

a) a számviteli beszámoló 56.-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve b) a közhasznúsági jelentés 71.-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét.

75. (1) A közhasznú jogállás nyilvántartásba vételével a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek

a közhasznú jogállás megszerzésének, törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal.

(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1) bekezdésben említett adatai

nyilvánosak.

76.A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időa rá nyosa n teljesíteni.

VII. rész

Civil Információs Centrumok

77. (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter Civil Információs Centrumokat működtet.

(2) A Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

78. (1) A Civil Információs Centrumok 77. szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) Elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködésének, továbbá a civil szervezetek közreműködését az önkormányzati döntéselőkészítésben, a döntések végrehajtásában és az értékelésben.

b) Részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében.

c) Folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén

d) Folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásáról megvalósulásáról

e) Honlapot működtetnek az a)-d) pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.

(2) A Civil Információs Centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.

VIII. rész

Civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai

79. (1) Civil szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés (támogatási szerződés vagy támogatói okirat) alapján részesülhet támogatásban az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerint létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartásról szóló jogszabályok szabályoznak azzal, hogy a polgári törvénykönyvről szóló törvény alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal terhelt.

(3) A központi költségvetési forrás terhére - ide nem értve a Nemzeti Együttműködési Alap forrásait

- kizárólag közhasznú civil szervezet részesülhet támogatásban.

(4) A költségvetési törvényben nevesítetten kaphat központi költségvetési támogatást az a közhasznú civil szervezet, amelynek tagjai között jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet van.

(5) Az államháztartás központi alrendszerének terhére - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - civil szervezetnek kizárólag a Nemzeti Együttműködési Alapból nyújtható támogatás.

(6) A (1) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a kormány honlapja útján nyilvánosságra kell hozni.

8O. A támogatási jogviszony tartalmát, a támogatási szerződés megkötésének feltételeit és tartalmát, az elszámolás és ellenőrzés módját és rendszerét, továbbá más e jogviszonyhoz kötődő előírásokat az államháztartásról szóló törvény szabályozza.

81.A civil szervezet részére nyújtott támogatás adatait az erre vonatkozó támogatási szerződés megkötését, módosítását követően a támogatást nyújtó szerv köteles az e célt szolgáló elektronikus rendszeren keresztül a Civil Információs Portál részére eljuttatni e törvényben meghatározott feladatainak teljesítése céljából.

82. E törvény alkalmazásában nem minősül támogatásnak az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz, ha annak rendeltetése valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza.

IX. rész

Nemzeti Együttműködési Alap

25. Az Alap rendeltetése

83.A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló törvény szerinti - a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

26. Az Alap kiadásai

84. (1) Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:

a) civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó 5 százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít legfeljebb a (2) bekezdés szerinti keret 10 százalékáig;

b) civil szervezet működésének támogatása;

c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;

d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;

e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;

f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása;

g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;

h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;

i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alap Tanácsa, illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;

j) civil érdekképviseleti tevékenység támogatása;

k) az Alap működtetésével kapcsolatos költségek fedezete.

(2) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi bevételi forrás 60 százalékát az (1) bekezdés b) pontja szerinti civil szervezetek működését célzó támogatásokra kell fordítani.

(3) Az Alap rendelkezésére álló (2) bekezdés szerinti tárgyévi bevételi források 20 százalékát legfeljebb 24 hónapos visszatérüléssel előírásra kerülő visszatérítendő költségvetési támogatás formára szükséges elkülöníteni.

(4) A pályázati kiírás megjelenését megelőző lezárt üzleti évben ötmillió forintot meghaladó összegű éves bevételt elérő, közhasznú jogállású civil szervezet közvetlenül Saját működése céljára csak visszatérítendő támogatás iránti kérelmet nyújthat be.

(5) A (3) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(6) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

(7) A vissza nem térítendő támogatások legalább 70 százalékára nyilvános pályázatot kell kiírni.

(8) A vissza nem térítendő támogatás

a) 10 százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján,

b) 10 százalékára a határon túli magyarságnak a szülőföldjével és az anyaországgal való kapcsolatának fenntartására és erősítésére, nyelvének és kultúrájának megőrzését és tová bbfejlesztését célzó programok megvalósítása érdekében,

c) 10 százalékára pedig a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet tárgyévben kötelezettségvállalás.

(7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti támogatás konzorciumok számára is nyújtható.

85. (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő második év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb két évre vállalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás tárgyévben nem haladhatja meg az Alap tá rgyévi bevételi előirányzata 20 százalékát.

27. Az Alap bevételei

86. (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet vagyona; b) a központi költségvetési támogatás összege a személyi jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. -ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg; c) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

d) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései; e) költségvetési támogatás;

f) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések a polgári törvénykönyv szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető - az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.

28.A kedvezményezettek

87. (1) Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje kizárólag az e törvény szerinti egyesület (ide nem értve a tömegmozgalmat, szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány lehet.

(2) A közhasznú jogállású civil szervezetek az Alapnak e törvény 84. (1) bekezdés a)-k) pontjai szerinti szakmai programok megvalósítását célzó pályázati kiírásain jogosultak támogatást igényelni.

(3) Nem jogosult az Alapból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve, vagy a központi költségvetésből biztosított forrásból kormány nyilvános döntése alapján egyedi támogatási döntés útján részesül működési célú támogatásban.

(4) A határon túli magyarságnak a szülőföldjével illetve az anyaországgal való kapcsolatának fenntartása és erősítése, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése érdekében nyújtandó programtámogatások esetében, a támogatás kedvezményezettje - konzorciumi partnerként - lehet szomszédos állam területén működő és bejegyzett azon civil szervezet, amelynek Magyarországon vagy valamely más szomszédos állam területén van a székhelye.

88. Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb két egymást követő évben nyújtható vissza nem térítendő támogatás adott civil szervezet részére.

29. Az Alap szervezete

89. (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló

döntések meghozatalára Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. A

Tanács 9 főből áll.

(2) A Tanács

a) 3 tagját az e törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek

képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,

b) 3 tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,

c) 3 tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései

szerint civil szervezetekkel megkötött stratégia partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter Saját hatáskörében kéri fel.

(3) A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.

(4) A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a

szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

9O. (1) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására, a pályázati kiírások, a beérkező pályázatok elbírálása, valamit a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján 9 tagú kollégiumokat hoz létre. A rendeletben kell megállapítani a Kollégium elnevezését és azt, hogy az e törvény 84. (1) bekezdés a)-l) pontja szerinti tevékenységi körét támogatja.

(2) Az egyes kollégiumokba három tag az e törvény 1OO.-1O1. szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra, három tagra a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégia partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően tesznek személyi javaslatot, három tagot pedig a miniszter saját hatáskörében jelöli ki.

(3) A kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül a miniszter nevezi ki.

(4) A Kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A

Kollégium minden tagjának egy szavazata van. A Kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.

(5) A Kollégiumok működésük szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjükben határozzák meg. A Kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

(6) A Kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének

egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése, vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács 15 napon belül köteles dönteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a

kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, melyről a Tanács 15 napon belül köteles ülésén dönteni.

(8) A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(9) A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

91. (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja.

(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli

hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(2) A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat

elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(3) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelőző 5 nappal az érintettnek írásban az Alapkezelő részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében

22

felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács 5 napon belül sorra kerülő ülésén zárt napirendi pont keretében dönt.

(4) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Tanács elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

92. (1) A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést.

30. Az Alap működése

93. Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, kormányrendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv, (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. -ában meghatározott feladatokat.

94. (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő 30 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízása 4 évre szól.

(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza. A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.

95. (1) Nem lehet a Tanács, illetve a Kollégium tagja

a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,

b) országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, polgármester,

c) a Tanács vagy Kollégium tagjának közeli hozzátartozója,

d) aki a jelölését megelőző 5 éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző 2 éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,

e) akinek a miniszter e törvény 97. (1) és (2) bekezdésének d) pontjai alapján a megbízását visszavonta.

(2) A Tanács tagja és a Kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszüntetni.

(3) A Tanács és Kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.

96. (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács és a Kollégium tagjának, továbbá a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény [továbbiakban: Knyt.] szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy, vagy ezek közeli hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a civil szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző 3 éven belül bármikor fennálltak.

23

(2) A Tanács és a Kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint a Tanács elnökének 15 napon belül bejelenti az érdekeltségi kör megváltozását. A Tanács elnöke a bejelentést követő 15 napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon történő közzétételéről. A Knyt. szerinti döntéselőkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

97. (1) A Tanács tagjának megbízása megszűnik

a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) a tag halálával, vagy

d) a megbízás visszavonásával.

(2) A Kollégium tagjának megbízása megszűnik

a) a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) a tag halálával,

d) a megbízás visszavonásával,

e) a Kollégium megszűnése esetén.

(3) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület Új tagjainak e törvény 94. (1) bekezdése szerinti megbízása napján.

(4) A tanácsi, kollégiumi tag a tisztségéről való lemondást írásban, a miniszterhez jelenti be.

(5) A miniszter - a Tanács, illetőleg a Kollégium javaslatára - a Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízását visszavonja, ha

a) feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,

c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy

d) tisztségére méltatlanná válik.

(6) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott testületi tag (a továbbiakban:

miniszteri delegált) megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.

(7) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tanácsi vagy kollégiumi tag megbízása - az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen az adott testületbe jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttagot a tag megbízásából hátramaradt időtartamra kell megbízni. A póttag megbízásának megszűnése esetén az e bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(8) A megbízás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:

a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az Új miniszteri delegáltat a megbízás megszűnésétől számított 30 napon belül bízza meg;

b) a póttagot - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízásának megszűnésétől számított 30 napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megindítja a 100. -101. szerinti eljárást.

98. (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a Kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(2) Az Alapkezelő - a Knyt. 3. -ában foglaltak szerint - biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvá nosságát.

(3) A pályázati felhívást a honlapon közzé kell tenni.

24

(4) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter internetes honlapot működtet. A

honlapon közzétételre kerül

a) a Tanács és a Kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított 30 napon belül, b) a Tanács és a Kollégiumok tagjainak neve,

c) a tanácsi és kollégiumi tagok 96. (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil

szervezetek neve,

d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,

e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a

pályázatot kiíró Kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 96. (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,

f) a 99. bekezdése szerinti beszámoló,

g) a Tanács és a Kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.

99. (1) A Kollégiumok és az Alapkezelő minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alap működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót.

(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap

testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.

(3) A Tanács, a Kollégiumok és az Alapkezelő a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri

megkeresés kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatják a minisztert.

31.A civiljelöltállítási rendszer

100. (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 3 tagját, a Kollégiumok tagjainak harmadát elektorok jogosultak megválasztani. A tanácsi és kollégiumi tag választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek Országos, vagy legalább megyei hatókörrel működnek.

(2) Az egyes Kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések összetételét a miniszter az e törvény 90. (1) (2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg.

(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább megyei, illetve Országos hatókörű civil szervezetek

küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban rögzített módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Minden civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni.

101. (1) A civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tanácsi, illetve kollégiumi tagokat az elektorok kislistás szavazással választják meg, az e törvényben rögzített szabályok szerint.

(2) A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki a jelen lévő elektorok 10 százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás

során meg kell választani.

25

(4) A Tanács, Illetve a Kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyikük szerez megbízatást.

X. rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: ÚJ CIVIL TV.TERVEZET-SZÖVEG 2
A SOMOGY MEGYEI ÉS KAPOSVÁRI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE HONLAPJA - © 2008 - 2025 - somogyicivilszovetseg.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat